Valójában ez nem csak a merevlemezekre hanem az összes napjainkban elérhető (HDD, SSD, Pendrive, memóriakártya stb) adathordozóra érvényes. Frusztráló lehet ha megtudjuk, hogy az imént vásárolt merevlemez valójában nem tartalmazza a feltüntetett tárhelyet hanem sokkal kevesebbet. Azt gondolnánk, hogy egy 1TB-os meghajtónak 1TB tényleges tárhellyel kell rendelkeznie. Az állítás igaz is meg nem is. Ennek a kapacítás számítás kérdésnek tisztázása érdekében írom most ezt a bejegyzést.

Merevlemez tároló kapacítás számítása

Ennek az eltérésnek, az az oka, ahogyan az adathordozó gyártók és a számítógépek kiszámítják a tárolókapacítást. A merevlemez gyártók a tizes számrendszert (decimális számrendszer) használják, ezért számukra 1MB (megabyte) = 1000KB (kbyte) és 1TB (terrabyte)  =  1000GB (gigabyte). A számítógép és a chip gyártók azonban a kettes számrendszert (bináris számrendszer) használják a tárhely kapacítás kiszámításához. Ami azt jelenti, hogy számítógép memóriája 1024 -es csoportokban számol, így számukra az 1MB (megabyte) = 1024KB (kbyte) és az 1GB (Gigabyte) = 1024MB (Megabyte). Mivel a végfelhasználók többnyire a tizes számrendszer használják, ezért a meghajtógyártók a maguk javára használják ezt a a tárolóeszközök forgalmazásakor.

Merevlemez formázás

Az új merevlemezt vagy legyen az bármilyen adathordozó meg kell formázni. Formázáskor pedíg újabb tárhelycsökkenési folyamat indul, bár nem jelentős mértékben. A tényleges mennyiség, amellyet a terület csökkenni fog, függ a fájlrendszertől (NTFS, ExFat, FAT32, HFS, EXT, XFS, stb.) amelyre formázzuk. Mivel az adathordozót különféle fájlrendszerekbe lehet formázni, ezért ésszerűtlen elvárás lenne a gyártóktól, hogy a formázás utáni tényleges tároló kapacítást tüntessék fel a meghajtókon.

Elfér-e a helyre állított adat a cél merevlemezen?

Adatmentő szolgáltatásként esetenként tanúi lehettünk annak a jelenségnek, amit ez a kapacításbeli eltérés okoz. Minden sikeres adatmentés végén az ügyfelek választhatnak, hogy hoznak cél adathordozót vagy a cél eszközt tőlünk vásárolják meg a visszanyert adatok átadására. Előfordult, már hogy problémát okozott az amikor a rendelkezésünkre bocsájtott cél adathordozó mérete nem volt elég a kinyert adatok átadására. Ennek oka az volt, hogy ha például 2TB adatot állítunk helyre akkor nem elég egy 2TB méretű merevlemez, mivel abból csak valójában 1,86TB tárhely használható. Ennek további megértése érdekében az alábbi táblázatban mutatunk néhány példát a feltüntetett és a ténylegesen kihasználható tárhely közötti különbség megértésére.

Feltüntetett
kapacítás 
Tényleges
kapacítás
Különbség
32GB 29.8GB 2.2GB
100GB 93.13GB 6.87GB
250GB 232.83GB 17.17GB
500GB 465.66GB 34.34GB
1TB 931.32GB 92.68GB
2TB 1862.64GB 185.36GB

Konklúzió

Mindíg számítsunk arra, hogy az újonnan megvásárolt eszköz tényleges kapacítása kisebb a feltüntetettnél, ami pedíg tovább csökken a meghajtó formázása (kívánt fájlrendszer létrehozása) után. Aannak ellenére, hogy eltérés van a feltüntetett és a tényleges tárolóhely kapacítás között, amely elsőre félrevezető információ lehet a meghajtó gyártók részéről, valójában nem tévednek az állításaikban.  Egyszerűen a tizes számrendszert (decimális számrendszer) használják az adathordozó tárhely mérésére a kettős számrendszer (bináris számrendszer) használatával szemben. Annak elkerülésének érdekében, hogy a jövőben gyorsan elfogyjon a hely mindíg célszerű a szükségesnél nagyobb kapacítású adathordozót vásárolni az adatok tárolásához vagy biztonsági mentéséhez.